A komolyzenével való ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni. Emellett a zenének, bővebb értelemben a komolyzenének különösen jó hatásai vannak.
A kisgyermekes anyukák jól tudják, hogy a kicsik esetében a legalapvetőbb megnyugtatási forma a zene. Ösztönből énekelnek a babáknak altatódalokat és sokan nem is sejtik, hogy ezek mellett mennyire pozitív hatással lenne a kisbabák lelki nyugalmára. A komolyzene – ami sajnos napjainkban nincs az érdeklődés központjában.
Tudományos módszerekkel is kimutatták, hogy ennek a zenei műfajnak kiváló hatásai vannak a kisgyermekek számára:
- személyiségfejlesztő hatású
- elősegíti a nyelvi fejlődést
- jótékonyan hat a félelemre, depresszióra
- fejleszti a memóriát
- elősegíti a szociális fejlődést
Tehát kisbabák esetében a komolyzene nem csak szórakozásra, hanem fejlesztésre is kiváló. Továbbá rendelkezik még egy nagyon fontos hatással: ösztönzi a jobb agyfélteke kreatív folyamatait.
A szakemberek ajánlata kicsiknek:
- Brahms: Altató
- Bach: 156-os kantáta
- Saint-Saens: Az állatok karneválja
Mindenképpen érdemes legalább esténként, elalvás előtt a babával ezeket hallgattatni. Napjainkban már megtalálhatók kifejezetten a számukra szerkesztett baba zenék is, melyek általában ötvözik a klasszikus és modern zenei elemeket.
Az interneten találhatunk kisbabáknak való zenei programokat is – jelenleg a MÜPA szervez Babakoncerteket, ahol a kicsik a saját szintjükön, a szüleik ölében ülve élvezhetik a komolyzene nyújtotta élvezeteket.
A program szerkesztői szerint a zene fejlesztését nem lehet elég korán elkezdeni, ezért gondolták úgy, hogy ilyen módon biztosítanak lehetőséget a kicsiknek az élő klasszikus zenével való kötetlen találkozásra.
Előbbiek ismeretében hallgassunk minél többször ilyen jellegű, kellemes zenét a babával, melyek nem csak a kicsiket, hanem a felnőtteket is képesek megnyugtatni, ellazítani.
Kedvező hatással van a komolyzene a koraszülött babákra is egy 2019-es tanulmány szerint
Számos tanulmány jelent eddig meg arról, hogy a babákat nyugtatja a komolyzene-hallgatás, illetve segíti elmélyíteni az anya-baba kötődést. Arról is rengeteg tudományos hír van már, hogy az a gyermek, amelyik már korán hallgat komolyzenét, nem nagyon lesz problémája az írással-olvasással.
A következőkben részletezünk egy igen érdekes tanulmányt, amely a koraszülött kisbabák esetében vizsgálta meg azt, hogy rájuk milyen hatással van a komolyzene.
Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia honlapján 2019 nyarán megjelent tanulmányban érdekes információkat olvashatunk arról, hogy mennyi pozitív hatása van annak, ha a koraszülött babákkal komolyzenét hallgatunk a kórházban.
Mint ismeretes, a koraszülött csecsemőket az újszülött intenzív osztályon gondozzák, ahol a különféle gépek miatt nagyon nagy a mechanikai zaj.
Gondoljunk csak a folyamatosan csipogó-zúgó gépekre, amelyek stabilizálják a babák egészségi állapotát és segítik a fejlődésüket. Ez a folyamatos zaj viszont nagyon zavarja az agy normál fejlődését, pláne ilyen pici babák esetében.
Az RS-fc (Resting state functional connectivity – Nyugalmi állapotú funkcionális kapcsolat) elemzés egy csoportszintű független elemzésen alapult. Amelyet 20-szor ismételtek meg a kutatók az ICASSO alkalmazásával (ez egy szoftver az ICA-becslések megbízhatóságának klaszterezés és megjelenítés útján történő vizsgálatához) az RSN (Resting State Network – Nyugalmi állapotú hálózat) meghatározására.
A tudósoknak ezáltal sikerült végre kézzelfogható bizonyítékot adni arra, hogy a zene pozitív hatással van a koraszülött babák fejlődésére. A nyugalmi fMRI kimutatta azt, hogy a zene fokozta az összeköttetést egy olyan agyi áramkörben, amely magában foglalja a megfigyelőhálózatot. Mindezt olyan régiókkal, amelyek érzékszervi és magasabb rendű kognitív funkciókhoz kapcsolódnak, és amelyek korábban a koraszülötteknél megváltoztak.
Az újszülött intenzív osztályon zenével kitett koraszülötteknek jelentősen megnövekedtek ezáltal az agyi hálózatok közötti kapcsolatai, amelyekről korábban kimutatták, hogy csökkentek. A szaliens hálózat a jobb frontális, halló és szenzoros motorokkal, valamint a talamusszal kialakított szaliens hálózat és precuneus hálózatok.
Ezért a zenei expozíció olyan funkcionális agyi architektúrákhoz vezet, amelyek jobban hasonlítanak a teljes életű újszülöttekhez, és bizonyítékot nyújtanak a zenének a korai agyra gyakorolt kedvező hatására.
Tehát ebben a tanulmányban a komolyzenének akkora ereje volt, hogy képes volt majdnem visszaállítani a koraszülött babák agyi hálózatait arra a szintre, amelyet a normál időre megszületett kisbabák esetében tudtak csak kimutatni.
Ez már egyedül is fantasztikus hír. Hiszen így egyre több koraszülött kisbabának lehet megadni a gyors fejlődés lehetőségét, hogy hamarabb fel tudjanak zárkózni a rendes időben született babákhoz.
Persze nem mindegy, milyen komolyzenét hallgatunk a babákkal
A nemzetközi asszisztált reprodukciós klinika, Institut Marquès 2018 nyarán megjelent tanulmányában arra jutottak a kutatók, hogy továbbra is a komolyzenére adják a legtöbb reakciót a picik az anyaméhben.
Mint ismeretes, a kisbabák az anyaméhben már 16 hetesen, azaz kb 11 centisen már hallanak. Így ettől az időszaktól kezdve érdemes őket megismertetni a komolyzenével is, hiszen a fülük már elég fejlett ahhoz, hogy meghallják a kinti hangokat.
A tanulmányban a babák 84%-a reagált szájmozgással a komolyzenére, 79%-a a népzenére, 59%-a a pop-rock zenére, és érdekességként: 60%-a az emberi hangra és 76%-a Mickey Mouse magas hangjára.
A komolyzenei dallamokat ebben az esetben Mozart Kis Éji Zenéje (91%), Prokofjev Péter és a farkas műve (88%). Bach Solo műve BWV 1030 (87%), Strauss Radetzky-indulója (80%) és Beethoven 9. szimfóniájának utolsó tétele (72%) biztosította.
A barokk, a klasszikus és romantikus korban írt művekkel biztosan nem foghatunk mellé, így szerencsére igen széles a paletta, amiből válogathatunk a babáknak a zenehallgatás során.
Személyes tapasztalatok a babák és a komolyzene találkozásáról
Egy anyuka ismerősünk régóta játszik zenekarban, így terhessége alatt is folyamatosan gyakorolt és szerepelt a zenekarral.
A kisbaba azóta felnőtt lett, viszont a mai napig hazatelefonál, hogy Anya, mi az a dallam, ami a fejemben van? Nem emlékszem, hogy hol hallottam. Ezt akkor játszottuk, amikor terhes voltam veled, azóta nem volt műsoron a darab.
Egyik koncertünkre egy anyuka elhozta az éppen totyogó, igencsak aktív 2 éves kislányát. Aki természetesen ahelyett, hogy végigrohangálta volna a koncertet, amint megszóltaltunk, egész végig ott kuksolt az anyukája ölében és figyelt a zenére, amennyire csak tudott.
A közönség néha hajlamos elaludni a lassú tételeken, ez a kislány viszont halkan elsírta magát, annyira meghatódott.
Egy ismerősünk unokahúga pici korában nagyon nyűgös volt, semmi sem volt jó neki, így az apja elkezdett neki fütyülni egy híres áriát. Erre mi aláfütyültünk, hogy többszólamú legyen a dallam. A baba pedig azt se tudta kire nézzen, nem értette mi történik, és amint abbahagytuk, követelte, hogy ismételjük meg.
Ismerősünknek apja-anyja zenész, így már két éves korában síri csendben, időnként a karjával vezényelve – természetesen tökéletesen pontosan a ritmusra – élvezte Liszt Haláltáncát az autóban egy hosszú utazás alatt.
Úgy tűnik, nem lehet elég korán kezdeni a komolyzene hallgatást 🙂
Nagyon tetszik, megosztom!